Gyakorlatilag nincs változás az ideális vagy a tervezett gyerekszámban, a két gyermek feletti átlag ma is jellemzi a magyar társadalmat. A fiatalok szeretnének gyermeket, csak később - foglalta össze a legutóbbi demográfiai felmérések egyik fontos eredményét a Portfolio-nak adott interjújában Spéder Zsolt. A Népességtudományi Kutatóintézet igazgatójával három év után beszélgettünk újra, ezúttal is a friss Demográfiai Portré megjelenése kapcsán. Elárulta: az egyik legmeglepőbb eredmény, hogy emelkedett a 19-20 év körüliek gyermekvállalása, ami egyben a legalacsonyabb végzettségűek termékenységi arányainak növekedéssel járt együtt. Az interjúból kiderül továbbá, hogy miért nem javul látványosan a magyar népesedési helyzet, milyen szerepe van a népesedéspolitikának, miért fontos a munka-család egyensúly, miért kedvezőtlen még mindig a hazai halálozási statisztika, és hogy kivándorló ország-e Magyarország.
Csökken a születések száma, növekszik a termékenységi arányszám, növekszik a gyermektelenek aránya, megrekedt a várható élettartam javulása és mintha trendforduló következett volna be a kivándorlás ütemében - ezeket a főbb megállapításokat ismertette Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Intézetének igazgatója a negyedik alkalommal megjelenő Demográfiai Portré hétfői bemutatóján.
Az elmúlt években többen vállaltak gyermeket Magyarországon - közölte a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Spéder Zsolt felidézte, hogy 1999 és 2012 között 1,3-es szinten volt a teljes termékenységi arány. Ez most 1,5, de a népesség reprodukciójához 2,1-re kellene emelkednie - tette hozzá.
Magyarország nem kerülte el a gyermektelenségi csapdahelyzetet, a halogatás következményeként jelentősen növekedni fog a gyermektelenek aránya - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Spéder Zsolt. A Demográfiai Kutatóintézet igazgatója szerint az öregedés felgyorsulása fontos jelzés a döntéshozóknak, de nem a demográfusok dolga meghozni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos döntéseket. Arra azonban felhívta a figyelmet: a férfiak 40 év munkaviszonya utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége oda vezet, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatósága gyorsabban romlik el. Be kell látni, hogy ilyen intézkedésekkel mindenkinek rosszabb lesz egy idő után - húzta alá.
A következő 45 évben 2 millió fővel csökkenhet a népességszám, minden harmadik ember 65 évnél idősebb lesz, a gyermekvállalás halasztása mögött ijesztő folyamatok húzódnak meg, a gyermektelenek aránya látványosan növekedni fog - és ez csak néhány a nemrégiben megjelent Demográfiai Portré főbb megállapításai közül. A KSH Népességtudományi Intézet által készített dokumentum néhány üzenete a vészharangok kongatásaként is értelmezhető, kérdés, hogy a döntéshozók mikor éreznek magukban késztetést a cselekvésre.
Afrika legtöbb országát leszámítva a világ szinte minden államában szembe kell nézni az öregedés problémájával - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.
A becslések szerint ötven év múlva 7,9 millióra csökken Magyarország lélekszáma, a lakosság elöregedése miatt pedig idővel muszáj lesz felemelni a nyugdíjkorhatárt - mondta a Napi Gazdaság szombati számában megjelent interjúban Spéder Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.
A KSH Népességtudományi Kutató Intézet igazgatója szerint vizsgálataik azt bizonyítják, hogy a szándékok megvannak, de különböző okok miatt a fiatalok elhalasztják a gyermekvállalást. Spéder Zsolt az InfoRádió Aréna című műsorában hangsúlyozta, amennyiben elindul a tartós gazdasági növekedés, akkor nőhet a születések száma is.
A legfrissebb adatok szerint idén látványosan gyorsabban csökken a magyar népességszám, és eközben hivatalosan is átléptük a 10 millió fős határt. Hogyan jutottunk el idáig? Van-e esély arra, hogy lassítani tudjuk a negatív folyamatokat? Segíthetnek-e a kormány család- és adópolitikai intézkedései a gyerekvállalás ösztönzésében? Ezeket a kérdéseket jártuk körül Spéder Zsolttal, a KSH Népességtudományi Intézetének igazgatójával és Barcza Györggyel, a K&H Bank vezető elemzőjével.
13 milliárd dollár fizetnek érte.
Az egészségügyi rendszer átszervezésére van szükség.
A technológiai háború újabb fejezete.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Lapértesülések szerint Erdogan Mark Rutte mögé állhat be.
A környező hat országgal összehasonlítva a középmezőnyben van Magyarország.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
